vicapraktika

Karácsony eredete és jelképei

Krisztus születésének keresztény ünnepe. A karácsony manapság már az egész világon szinte ugyanazt jelenti: az emberek békében,szeretetben ünneplik a kis Jézus születését.

A karácsony szó jelentése szláv eredetű,a szláv korcsum szóból ered,amely belépőt,átlépőt jelent. A szó jelentésére utal az új esztendőbe való átlépés.

A nagy jelentőséggel bíró téli ünnep minden nyelvben más és más nevet kapott.

Az angol "Chirstmas" Jézus Krisztus nevére utal,ezzel szemben a német "Weihnacht" és a holland "kertsmisse" szent éjt jelent,tehát a szavak jelentése egyházi eredetű.A latin "natalis" (születés) szóból származik a latin nyelvek mindegyikének karácsony szava: a francia "noel",a sz olasz "natale",a spanyol "navidad" és még a walwsi "nadoling" szó is.

Karácsony jelképei

Angyal: Egyike ezen jelképeknek az angyalok. Az angyalok a bibliában az Úr küldötteként kersik fel az embereket.

Gyertya: A biblia alapján a Logosznak,a Világ Fényének szimbóluma,a keresztény szimbolikában krisztus jelképe. A gyertya a szentháromságot testesíti meg,a láng,a kanóc és a viasz egysége folytán.

Fenyőfa: A karácsonyfa mára az ünnep egyik legfontosabb jelképe lett,amely azonban jóval ősibb szimbolikával bír mint a keresztényünnep maga.A fa az Ószövetségben is kozmikus életerőt szimbolizálja,a pogány hitvilágban gyakran az istenek lakhelye,a germánoknál pedig egyenesen a világ szimbóluma (Yggdrasil) is.Az életfa vagy zöld ág élet-szimbóluma gyakran kapcsolódik különböző ünnepek népszokásaihoz.A Borbála napján vízbe tett ág az ünnepre kizöldül,ezzel is az élet diadalát hírdette a sötétség és a halál felett.Ezeknek az utódaként jelent meg a fenyőfa,amely örökzöld és az örökkévalóságot jelképezi.

A szó eredete két évszázada még a földesúr részére karácsonyi adóként beszolgáltatott tüzifát jelentette. A német "Weihnachtsbaum" szó tükörfordításaként megjelenő karácsonyfa szokása protestáns,evangélikus gyakorlatból ered.A 16-17 században már karácsonyi májusfák állítását említik ezen a helyen,amelyet komoly rendeletek szabályoztak.A szokás azonban tovább terjedt,és a 18. századra már egész németországban elterjedt,ekkorr már gyertyával díszítették a fákat.A szokás Berlinből átterjedt Bécsbe,ahol a 19.század első évtizedeiben az arisztokrata családok és művészek körében gyorsan elterjedt.A század közepén már a polgári családok körében is megünnepelték ezt a napot.A német területen kialakult szokás egész Európában elterjedt,a kivándorlók révén a tengerentúlre is eljutott.

Pesten az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben,ám az elterjedésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az 1840-es években már a polgári csládok karácsonyához is hozzátartozott a karácsonyfa.

A karácsonyfát kezdetben almával,dióval,mézespogácsaalakokkal és cukorral díszítették. Már az első karácsonyfákon dróttal rögzített gyertyák égtek.

A szaloncukor hagyományos magyar édesipari termék,selyem és sztaniolpapírba csomagolt csokoládébevonatos cukorka,melyet a karácsonyfa díszítésére használnak.

A szaloncukor ősét (fondantcukor) ,a franciák a 14.században kezdték el készíteni,tőlük német közvetítéssel a 19-század első harmadában jött be és lett népszerű.Kezdetben a készítése csak kézilegtörtént,de a 19-században megjelentek az első fondant készítő gépek,amelyekel a Stühmer csokoládégyár gyártott a Gerbeaud cukrászda részére.

Ma gyakorlatilag csak a magyarok aggatnak a karácsonyfára szaloncukrot,így ez a termék hungarikum nak számít.

Karácsony a nagyvilágban

Lengyelország

Lengyelország egy gazdag népi hagyományokkal rendelkező katolikus ország,így ott a karácsonyhoz is sok érdekes népi szokás kötődik.E szokások egy része az ünnepi vacsorához kötődik.A vacsora mindig imával kezdődik.Ekkor-miközben közösen elfogyasztanak egy szelet különleges ostyát(Oplatteck),melyen Szűz Mária,József vagy a kis jézus alakja látható-,mindenki tesz egy fogadalmat,és a haragosok kibékülnek egymással.Az asztalon a teríték közé szalmát raknak és mindig fentartanak egy helyet a váratlan vendégek számára.A karácsonyi ünnepek Lengyelországban január hatodikán,a három királyok napján érnek véget,ám az ünnepcsúcspontja itt is a karácsonyi szenteste,amikor a királynak,ördögnek,angyalnak és pásztornak öltözött gyerekek lepik el az utcákat.Házról házra járva sütit és pénzt kapnak. A karácsonyfát február harmadikáig Szent Mária napjáig nem bontják le.

Németország

Advent vasárnapjain gyertyákat gyújtanak,Borbála napján aranyesőágakat raknak a vázába,hogy karácsonyra kihajtson.Miklós napján a gyerekek kiteszik a kitisztított csizmákat az ajtó elé,hogy a Mikulás tele rakja finomságokkal.December 1-én érdekes naptárakat készítenek( nálunk adventi naptár a neve),melyek apró meglepetéseket rejtenek a gyerekeknek minden nap,egészen karácsony estig. A karácsonyfát december 24-én együtt díszíti az egész család,majd az este elérkeztével ropogós libasültet esznekvöröskáposztával és krumplival.A gyerekek január 6-án a Háromkirályok napján királynak öltöznek,és így járják az utcákat,miközben minden kapura felírják a királyok nevének kezdőbetűit.

Ausztria

Az osztrákok hozzánk hasonló módon ünneplik a karácsonyt.A fő jelkép náluk is a fenyő,melyet szintén 24-én este álítanak és díszitenek fel a szülők,miközben a gyerekek a nagyszülők kiséretében ellátogatnak a városi parkokba. A városok és falvak ünnepi díszbe borulnak.esténként sok színes program,az árusok és az utcákat megtöltő tömeg igazi karácsonyi hangulatot teremtenek. Különösen a főváros Bécs híres a "kis Jézus búcsuja" nevű karácsonyi búcsúról. A Bécsi utcákat,üzleteket a "Csendes éj" dallama tölti be. A városháza körül elterülő varázslatos karácsonyi parkról,ahol a rengeteg játék színes program mellett jégpálya és kisvasút várja a gyerekekt akik,mielőtt a vonatra felszállnak levelet írnak a Jézuskának.

Belgium

A belga karácsony sok mindenben hasonlít a mi Mikulás ünnepünkhöz.Itt a gyerekek nem december 24-én,hanem december hatodikán kapják az ajándékot,amelyet nem a Jézuska vagy az angyal hoz. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében elhelyezett zoknikba csak kissebb dolgok kerülnek.A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér.Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik,a főétel pedig töltött pulyka.

Kanada

Kanadában az Egyesült államokhoz hasonlóan,több egymástól eltérő kúltúráju nép él,ezért a karácsonyi szokások is rendkívül sokfélék.Jellemző,hogy a kissebségben lévő népcsoportok,mint például a francia származású Quebec-iek igyekeznek megőrizni hazájuk szokásait,míg a többségben lévő angol ajkú lakosság az amerikai szokások szerint ünnepli a karácsonyt.Az utcákat csakúgy,mint a házak homlokzatát lámpafüzérekkel,fenyőgallyakkal,szalagokkal díszítik.Gyakran előfordul,hogy a falu vagy város összes fenyőfáját feldíszítik.Az ünnepi vacsora legtöbbször itt is pulyka,de nem hiányozhat az asztalról a juharsziruppal leöntött palacsinta sem,míg a Télapónak tejet,kalácsot raknak a fa alá.A nagyobb kanadai városokban,mint minden amerikai nagyvárosban,hatalmas karácsonyi felvonulásokat és showműsorokat rendeznek.

Dánia

Dániában már december elején díszkivilágítástban ragyognak az utcák.A mennyezetre adventi koszorút akasztanak,és az együtt kivágott karácsonyfát gyakran saját készítésű díszekkel,dán zászlócskákból álló füzérrel,piros-fehér szivecskékkel díszítik.

Mexikó

Igaz,hogy e meleg éghajlatú ország lakói nem ismerik a telet,ám mivel igen erősen kötődnek a katolikus valláshoz,a karácsony számukra is fontos ünnep.Mexikóban általában kilenc-tíz család ünnepli együtt a karácsonyt.A családok eljátszák Műária és József útját Betlehembe,miközben december 16-tól nyolc napon át házról házra viszik a szent pár szobrát.Decemebr 24-én aztán a szobrok bekerülnek a felállított betlehemi oltárokba,a templomokból kihozott kis Jézus szobrok mellé.Az ünnep legfontosabb jelképei itt is a gyetya és a szentképek,melyek gyakran hatalmas kivilágított plakátokon láthatók a városokban.

Karácsonyi népszokások,hagyományok

Kántálás

A karácsonyi többnyire énekes,esetleg verses köszöntőt általában kántálásnak nevezték,de néhol kóringyálás,pászlizás,mendikálás angyali vigasság néven emlegették.

A köszöntők karácsonyi énekeket énekelve járták végig a falut.Engedélykérés után az ablakok alatt vagy a házban énekeltek,egy vagy több éneket.Ezután valamilyen ajándékot kaptak,melyet mentek tovább.Különböző korcsoportok jártak kántálni, általában délben kezdtek járni a gyerekek,majd a fiatalok és késő este a házas emberek.

A kántáló énekek közül a legrégebbi réteghez tartozik a "Csordapásztorok..." kezdetű,melynek első ismert alakja a Cantus Cathali 1651-es egyházi ének gyüjtenényben is szerepel. Az ismertebb énekek közül ugyancsak ebben a gyüjteményben jelentek meg a "Menyből jövök tihozzátok..." és a "Betlehem,betlehem a te határaidban..." kezdetű énekek is. A legkedveltebbek illetve a legismertebbek a "Menyből az angyal..." és a "Pásztorok,pásztorok örvendezve..." kezdősorú karácsonyi énekek.

A nyírségi falvakban december 24-én délután kezdték el a kántálást a gyerekek,majd a fiatalok és késő este az idős házas emberek.Bekiabáltak a házba,hogy "Szabad-e kántálni vagy Szabad-e az Istent dicsérni" ha azt a választ kapták,hogy szabad akkor az ablak vagy ajtó előtt elkezdték énekelni a Menyből az angyalt vagy a Pásztorok,pásztorok kezdetű karácsonyi éneket ,ezekkkel az énekekkel kezdték majd következtek a további énekek.Az éneklés vége után a házigazda behívta a kántálókat és megajándékozta.A gyerekek régen diót,almát és kalácsot kaptak az utóbbi időben pedig már pénzt is. A felnőtteket illett megkínálni diós-mákos kaláccsal és egy pohár borral.

Az 1970-es évek eljén még élt ez a csodálatos népszokás,azóta sajnos már nem divat,nem szokás a kántálás.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat